A Könyvről

Rómeó és Júlia története évszázadok óta piszkálja az emberek fantáziáját, mert nem könnyű hová tenni. Tragédia? De ahhoz valakinek tragikus vétséget kellett volna elkövetnie. Kolosszális pechsorozat? De akkor miért érdekes és tanulságos? Nehezen nyugszunk bele, hogy ez a történet csak ennyi; és íme, Novák Erik ötlete egy lehetséges folytatást kínál.  Nem halnak meg (vagy legalábbis… de nem mondhatok semmit). Igazi reneszánsz rémdrámát kapunk, további szereplőkkel, kalandokkal, Velencével, és egy felnőttebb, keserűbb, cinikusabb világgal.
Ajánlom mindenkinek, mert ez Shakespeare-től függetlenül is egy jó darab!

Nádasdy Ádám,
Shakespeare-fordító, költő, nyelvész

Az ártatlanság veszélyes. Ezt már Shakespeare is jól tudta: a Rómeó és Júliában a tiszta szerelem tragédiába és öt fiatal halálába kerül. De mi történik, ha mégsem így ér véget a történet, ha a két szerelmes mégis életben marad? Vajon tud-e két fiatal boldogulni egy felnőttvilágban, túléli-e szerelmük a reneszánsz Itália valóságának próbáját? Novák Erik és írótársa egyszerre Shakespeare korabeli és mai drámája ennek a kérdésnek ered nyomába: fordulatos és izgalmas  történetükben új életre kel a reneszánsz Itália, és az ifjú szerelmesek valóságos, esendő emberi alakot öltenek. Vajon Rómeó és Júlia túléli az ártatlanság elvesztését?
Kiderül, ha elolvassák.

Pikli Natália,
Shakespeare-kutató, színháztörténész, egyetemi docens

A szerző előszava:

Miért éreztem fontosnak, hogy a világ egyik legismertebb irodalmi művét – ami számtalan kiadást, színházi előadást, zenei és filmes feldolgozást megért, és négyszáz éve az emberiség közös kultúrkincsének egyetemes toposza – folytassam? Miért írtam folytatást egy folytathatatlan műhöz? Folytathatatlan, hisz az eredeti műben Shakespeare főhősei, Rómeó és Júlia beteljesületlen szerelme tragikus halállal végződik mindkettőjük számára, mindeközben

a halálba sodorva még három fiatalt. Az emberi hibák és „véletlenek” sorozatának végpontján bekövetkező tragédia számomra gyerekkoromtól fogva elfogadhatatlan volt. Miért nem hirdeti ki Lőrinc barát a fiatalok házasságát azonnal, feloldva ezzel a családok ősi viszályát? Miért nem szól a Dadus senkinek? Miért nem mondja Rómeó Tybaltnak, mielőtt halálos párbajba keverednek, hogy már rokon támad rokon ellen? Miért nem mondja el Júlia a szüleinek, amikor Páriszhoz akarják adni? Miért nem indul Lőrinc barát korábban a kriptába? Miért hagyja ott Júliát egyedül? Miért bízza egy levélre a fiatalok sorsát? Mert különben nem valósulhatna meg a drámai végkifejlet. Nem lenne katarzis. Shakespeare-nek meg kellett ölnie a szerelmeseit mindenáron. De mi marad, ha a szerelem mindent elsöprő erejének édes cukormázát leszedjük a történetről?

Shakespeare zsenije, hogy bár minden mankót megad, hogy észrevehessük, miről van szó valójában, mégis annyit látunk csak, amennyit akarunk látni: a legnagyobb, legigazabb szerelmet a világ történetében. A nagy, rózsaszín lufit, amit a történet lényege köré fúj…

Kik is a szerelmesek? Júlia, korát megelőzve az egyik első protofeminista nőalak a világirodalomban. Saját akarata van, apja is, anyja is – a dadájáról nem is beszélve – az ő kénye-kedve végrehajtói. Burokban felnőtt elkényeztetett egyke, 14 éves kamaszlány a pubertás határán, akit a széltől is óvtak gazdag és nagy hatalmú szülei, aki bármit megkap, amit csak szeretne, szemük fénye, egyetlen leánykájuk és örökösük, akinek egy dolog van csak nagyon határozottan megtiltva: hogy az ellenséges Montague-ház fiára szemet vessen. És az emberi természet sajátossága, hogy mindig az kell, amit nem lehet…

A 16 éves Montague kamasz fiú, Rómeó pedig éli a veronai arisztokrácia krémjének dologtalan életét barátaival, akik szintén a legfelső kaszt érinthetetlen tagjai. Izgalmat az életükben a „ki, ha én nem” kakaskodások, a státuszuk miatt büntetlen utcai erőszak, párbajok és beteljesületlen lovagi szerelmek kergetése jelent. Romantikus spleen, úri halálvágy. Az életen a dráma kezdetéig teljes védettségben, a valóságot megkerülve vág át. Hús-vér lánnyal nem került még kapcsolatba, Rozália egy idea, akiben a szerelem attitűdjét szeretheti.

A nagy szerelem úgy kezdődik, hogy tilos. Hisz Rómeónak az ellenség báljába sem szabadna elmennie, álarca ellenére is felismeri Tybalt, az ősellenség, a másik „kakas a szemétdombon”, és már ott megölné, ha Capulet a bál érdekében meg nem tiltaná. És akkor, kissé becsípve, Júlia először a „nagyok” között, dübörgő hormonokkal a vérében meglátja őt, és a fiú elvarázsolja szépségével… és viszont. A szerelem akkor robban be véglegesen mindkettőjüknél, amikor megtudják a másikról, hogy tabu, hogy érinthetetlen, hogy családi örökségükhöz hűen gyűlölniük kell egymást. „Ó gyűlölet, anyja szerelemnek…” Természetesen ez a végletekig korbácsolja a hormonvihart – és Rómeó megmássza az ellenséges ház falait, és jön az erkélyjelenet, a kultúrtörténeti emlékezetben a legszebben megírtként megmaradó első látásra szerelmi jelenet a szerelmi jelenetek összességéből. Teljes kitárulkozás, eksztázis, ígéretek, viszontígéretek, fogadalmak és bókok, bókok, és még több bók. Másnap titokban összeházasodnak. Mi baj lehetne? Megismerkedésük óta eltelt néhány óra, elhangzott harminc mondat. Teljesen megalapozott állapot egy életre szóló elköteleződéshez, az vesse rájuk az első követ, aki maga nem ígért még így házasságot.

Innentől mindenki folyamatosan hazudik, mintha lenne vesztenivalójuk azzal, hogy kimondják az igazat Hazudik Lőrinc barát, hazudik a Dadus, hazudik Rómeó és Júlia… ennek következtében meghal Tybalt, Rómeót száműzik, Júlia mérget nyel, kriptába teszik tetszhalottan, Lőrinc barát hibázik, rossz kezekre bízza a levelet, és későn ér a kriptához, Rómeó az öntudatlan Júliát látva öngyilkos lesz, Júlia felébred, és szerelmét holtan találva maga mellett ő is öngyilkos lesz. Mindenki sír, még hazafelé is, tömött a nézőtér, minden jegy elkelt! Szegénykék… pedig úgy szerették egymást!

Akkor jött a gondolat, hogy mi lenne a legnagyobbként, legszebbként, legtragikusabbként kanonizált szerelmi történetéből a világnak, ha megvonnánk tőle a tragédiát. Ha szegénykék nem halnak meg? Ha valamelyik véletlen nem úgy alakul… Ha Lőrinc időben érkezik, és sikerül a terve… Mi lett volna, ha? Ezen a nyomon pedig már csak el kellett indulni, és a karaktereket ismerve, a reneszánsz Itália társadalmi viszonyait ismerve, és az emberi természet alapvető működését és mozgatórugóit ismerve végiggondolni a történet logikáját. Mit tesz két nagy hatalmú család feje a gyűlölt ellenséggel, ha van is miért okolni egymást? Mit tesz két idáig burokban felnőtt, elkényeztetett, ám éretlen kamasz a világ legnagyobb szerelmével a szívükben, de egy lyukas garas és a családi védőháló nélkül a korabeli Velence dzsungelében? Hogyan hat rájuk és érzelmeikre a hirtelen rájuk szakadó kőkemény realitás? Meddig tart valójában a holtodiglan-holtomiglan, ha a túlélés a tét? Mit választ az ösztön?

Ezekre a kérdésekre kerestem a választ, és amit találtam, leírtam. Lehet, hogy lerombolja az illúzióinkat a két főhőssel kapcsolatban, lehet, hogy nem fennkölt és magasztos, lehet, hogy nincs benne pátosz és a másikért magát eldobó szent önfeláldozás, de két valóságos ember valódi arcát láttam meg a történetük teljes ívének tükrében, két emberét, akik lassan rájönnek, hogy mennyi volt érvényes abból, amit magukról és a másikról gondoltak és éreztek.

Novák Erik
2023. 07. 07. Bakonybél

A Színdarabról

Az eredeti mű, a Rómeó és Júlia is színpadra íródott elsősorban, kötetben és filmváltozatban csak később jelent meg, ezért mindenképpen fontosnak érzem, hogy a William és jómagam által írt folytatás is megjelenjen színpadon. Mielőtt a filmes adaptáció megrendezésébe belevágok, szeretném színre vinni a darabot, és hús-vér színészek megformálásában meghallgatni a mondatainkat, átélni a csak színházban átélhető élményt, hogy a szemünk láttára, tőlünk karnyújtásnyira elevenedik meg a történet. Itthon a darab bemutatásának egyelőre anyagi gátjai vannak csupán, de ezeket előbb-utóbb megoldjuk. Szeretném kedvenc színészeimet felkérni a főbb szerepekre, és felfedezni ifjú tehetségeket, megtalálni a tökéletes szereposztást. A darabot befogadó színház és alkalmi társulat még nem ismert, de minden előre lépésről beszámolunk…

A Szerzőkről

William Shakespeare

William Shakespeare angol költő, drámaíró és színész 1564-ben született Stratford-upon-Avonban. Születésnapját leggyakrabban április 23-án ünneplik.

Shakespeare termékeny író volt a brit színház Erzsébet- és Jakab uralkodása által fémjelzett korában (ezt néha angol reneszánsznak vagy kora újkornak is nevezik).

Shakespeare karrierje Londonban kezdődött, de mikor került oda? Tudjuk, hogy Shakespeare ikreit 1585-ben keresztelték meg, és 1592-re Londonban alapozta meg a hírnevét, de a közbenső éveket rejtélynek tekintik. A tudósok általában „az elveszett éveknek” nevezik ezt az időszakot.

Londonban töltött ideje alatt jelentek meg Shakespeare első nyomtatott művei, a „Vénusz és Adonisz” (1593) és a „Lukrécia meggyalázása” (1594). Alapító tagja lett a The Lord Chamberlain’s Men, azaz a Lordkamarás Emberei nevű színésztársaságnak is. Shakespeare a társulat állandó drámaírója volt, átlagosan évente két darabot készített, majdnem húsz éven keresztül.

Pályafutása hátralévő részében a társulatnál maradt, amely I. Jakab király védnöksége alatt (1603-tól) King’s Men, azaz a Király Emberei néven működött.

Összességében Shakespeare művei 37 színdarabot, 2 elbeszélő költeményt, 154 szonettet és számos más verset tartalmaznak. Shakespeare drámáinak eredeti kéziratai ma már nem fellelhetőek. Valójában Shakespeare társulatából két színésznek köszönhetjük, hogy a darabok körülbelül fele egyáltalán megvan. Shakespeare halála után gyűjtötték össze őket publikálás céljából, megőrizve a darabokat. Ezeket az írásokat az úgynevezett „First Folio”-ban gyűjtötték össze (a „Folio” a felhasznált papír méretére utal). 36 darabja szerepelt benne, ebből 17 első alkalommal, de költeménye egy sem.

A Rómeó és Júlia 2. avagy a Gyönyörök Palotája című művét halála után 407 évvel Novák Erikkel közösen jegyezve jelentette meg.

Novák Erik

Novák Erik 1968-ban született Budapesten, egy Rómeó és Júlia-szerű szerelem gyümölcseként. Eredetileg festőművész, de időnként filmrendező, forgatókönyvíró, színész, vagy ács, éppen aszerint, hogy mikor mihez van kedve. 2023-ban 407 éve halott barátjával, William Shakespeare-rel közösen megírta és megjelentette Rómeó és Júlia 2. avagy a Gyönyörök Palotája című művét.

A Filmről

A történetet mindenképpen az eredeti mű, azaz Shakespeare korában hagyom, nem szeretnék se modern átiratot, se más megközelítést, a reneszánsz épp elég modern, elég nyitott és forradalmi volt ahhoz, hogy befogadja ezt a történetet. A 16. Századi Itália vizuálisan tökéletes keretet ad szerelmeseinknek, az éppen a karneválra készülődő Velence egy látványban tobzódó hátteret biztosít, a legmélyebb nyomortól a legfényűzőbb csillogásig terjed a helyszínek skálája, Verona ehhez képest szinte puritán, de szintén fontos helyszíne a szikár erőszak képeinek.

A film eredeti nyelve Shakespeare nyelve lesz, azaz angolul fog forogni, angolul anyanyelvi, de legalábbis készségszinten beszélő nemzetközi szereplőgárdával. Hogy mikor? Ez még előttünk van.

Sajtó

„SZERELEM, ANYJA GYŰLÖLETNEK”: RÓMEÓ ÉS JÚLIA ÚJRATÖLTVE

Novák Erik új drámájáról

Szeptemberben jelent meg Novák Erik drámája, a Rómeó és Júlia 2. – avagy a Gyönyörök Palotája, ami belekapaszkodik a „mi lett volna, ha…” lehetőségébe, és a reneszánsz Itália legvadabb valóságába veti bele a shakespeare-i szerelmeseket. Vajon működhet egy olyan szöveg, ami egy többszáz éves hagyományba kapaszkodik – és ugyanakkor erőteljesen meg is kérdőjelezi és alá is ássa ezt a hagyományt és a benne gyökerező históriát az első látásra megszülető, örökké – vagy csak sírig – tartó szerelemről? És vajon van-e esélye ennek az örök – vagy csak sírig… – tartó szerelemnek a kegyetlen világban?

„SZERELEM, ANYJA GYŰLÖLETNEK”: RÓMEÓ ÉS JÚLIA ÚJRATÖLTVE

Novák Erik új drámájáról

Szeptemberben jelent meg Novák Erik drámája, a Rómeó és Júlia 2. – avagy a Gyönyörök Palotája, ami belekapaszkodik a „mi lett volna, ha…” lehetőségébe, és a reneszánsz Itália legvadabb valóságába veti bele a shakespeare-i szerelmeseket. Vajon működhet egy olyan szöveg, ami egy többszáz éves hagyományba kapaszkodik – és ugyanakkor erőteljesen meg is kérdőjelezi és alá is ássa ezt a hagyományt és a benne gyökerező históriát az első látásra megszülető, örökké – vagy csak sírig – tartó szerelemről? És vajon van-e esélye ennek az örök – vagy csak sírig… – tartó szerelemnek a kegyetlen világban?

A könyv már megvásárolható az alábbi linkre kattintva.